Musz�j megtennem, amiben mindig is olyan veszett�l tehets�ges voltam. H�tra kell l�pnem, az eg�sznek kell bele f�rnie a l�t�k�r�mbe, hogy azt�n prec�zen felnagy�tsam az r�szleteket. L�tnom kell, hogy mennyi �zenet f�r bele k�t ember �sszeakad� tekintet�be.

A m�ltkor seg�tettem a munkat�rsamnak. A bar�tn�mnek. Rosszul lett �s hirtelen nagyon kiszolg�ltatott �llapotba ker�lt... Sz�ks�ge volt r�m, �s ez annyira megr�misztett, hogy mindent elfelejtettem. Pedig milyen magabiztos vagyok, ha elm�letr�l van sz�! Ha el�jul, z�rd �ssze a l�b�t, vedd az �ledbe, emeld magasabbra; ha bels�v�rz�se van, ne mozd�tsd meg; ha agyr�zk�d�sa van, ne fektesd a h�t�ra, ne engedd, hogy el�juljon. �s n�zz r�m! �lltam felette, remeg� kezekkel egy buszmeg�ll�ban, mik�zben a poros sz�l a barna haj�t t�pte. Saj�t magamat se tudtam megtartani a helyzetben, nem m�g �t.

Hazafel� a sikertelens�g keser� �z�ben r�ngatott a sz�l. Mintha atyai k�z markolna a ruh�mba, vagy tal�n rend�r�k - hogy k�pzeltem ezt a viselked�st? Hi�ba nyugtat ut�lag, hogy teljesen j�l kezeltem, nekem csak a kezem remeg�se �s az agyamban elhatalmasodott feh�r zaj maradt meg.

Vajon, ha �n ilyen helyzetbe ker�l�k, nem az lesz az els�, hogy ez az eml�k el�furakszik majd, �s neki �llok majd agg�dni, hogy k�nyelmetlen helyzetbe hoztam a m�sikat ezzel? Ahogy � is tette.

Milyen j� lenne, ha a seg�ts�g biztos lenne, a h�la pedig nem vonzan� a terhet.