Egyed�l �rzem magam a minden napok nyom�s�val. Reggel egyed�l kelek, kir�molom a ruh�m (az �gy m�sik oldal�n �gysem fekszik senki, nyugodtan odabor�thatom), nem kell versenyezni, hogy kinek kell jobban mosd�ba mennie, �n ellen�rz�m az ajt�z�rt magam ut�n, saj�t magam s�t�l velem a munkahelyemig, eg�sz nap magamban k�zd�k a napi teend�k okozta fesz�lts�ggel, tizenn�gy �ra robot munka ut�n csak a s�t�ts�g �s a hideg v�r az �p�let ajtaja el�tt, egyed�l BKV-zok haza, a reggeli z�rt �n kulcsolom ki, �n kapcsolom fel a villanyt, egyed�l vacsor�zok, egyed�l keresek sorozatot elalv�shoz. �gy telnek a h�tk�znapok. Eg�sz nap az este kilenc �r�s 3-10 perces id�tartam� besz�lget�st v�rom, mert akkor hallak. �s b�r nem mondasz sokat, nekem sokat jelent.

De az ut�bbi id�ben ez sem boldog�t. Ny�zottnak hangzol, f�radtnak, elkeseredettnek. Nem tudtam, hogy az ember hangja k�pes meg�regedni - a ti�det matuzs�lemi kor�nak hallom ilyenkor. Magam el� tudom k�pzelni az arcod, hogy t�sk�sak a szemeid, fak� a b�r�d, r�ncolod a homlokod. Mind a kett�nk�n akkora a teher a h�tk�znapokon, egyik�nk sem akarja terhelni a m�sikat. Hallgatunk, meg a vacsor�r�l besz�l�nk. Arr�l, hogy szeretj�k egym�st. F�lig hazudozott pozitivizmussal jel�l�nk ki �jabb �s �jabb hat�id�ket: csak ezt kell megv�rni, ut�na j� lesz - de j� m�g sosem volt. Maximum nem olyan szar. De mind a ketten lassan savanyodva v�rakozunk. L�tezik j� ember, rossz id�ben? Nem hiszek ebben. Ellenben naiv �br�ndokkal telve v�rom a napot, amikor reggel nyolcra dolgozni m�sz �s este �tre hazaj�ssz. Addigra �n is kevesebbet fogok dolgozni, �g�rem. De tal�n �n vagyok a kev�sb� tal�nyos, nem?

Egyszer azt mondtad, hogy szerinted tulajdonk�ppen nem lehet dependencia n�lk�l l�tezni. Hogy musz�j egym�sra t�maszkodnia az embereknek egy p�rkapcsolatban. De tudod, ma �gy �rzem egyik�nk sem t�maszkodik a m�sikra �s ebben lassan v�gelgyeng�l�nk. A h�tv�g�n letetted a fejed a p�rn�ra �s azonnal elaludt�l - ut�na m�r indultunk haza, te a laktany�ba, �n az alb�rtletbe. �gy maradtunk el egym�s mellett. �sszekapaszkodtunk, de nem mondtunk semmit. �s mintha egyre gondoln�nk, azt k�red: "a j�v�h�tv�g�n lehetn�nk csak kettesben? Csak veled akarok lenni, eg�sz h�tv�g�n."

�s �n r�b�lintok. Mert itt az �jabb kijel�lt c�l: csak a h�tv�ig kell kih�zni... �s az m�r nagyon j� lesz. Ut�na pedig jel�lj�k a k�vetkez� id�intervallum v�gpontot, am�g j� nem lesz.

Sokat agg�dtam azon, hogy a t�vols�g miatt meddig fog m�g tartani a szell�s tal�lkoz�saink sora. Nagyj�b�l a h�tv�g�kre szor�tkozott a l�togat�sok sz�ma, akkor is sokszor m�r csak �jszakai hideggel �rkezett az ajt�mig. Ez sokszor szomor�s�got, majd a sokadik napra sztoikus t�vols�gtart�st pl�nt�lt bel�m, teljesen tudatlanul k�sz�tve a lev�l�sra. Hogy az�rt nem j�n, mert nem vagyok el�g sz�rakoztat�. K�nnyen egys�k�� v�l�, lej�rt, de retronak sajnos t�l sil�ny min�s�g�, rongybaba vagyok.

�m a karant�n v�ratlan fordul�pontot hozott a kapcsolatunkban: mi�ta letelt az a k�t h�t szeptember elej�n, m�r megint k�ptelenek vagyunk leszakadni egym�sr�l. Sokszor r�csod�lkozom a kaputelefon cs�rg�s�re, mintha �jra �s �jra elfelejten�m, hogy szabad ki-bej�r�sa van kulccsal a lak�sba. Ami viszont m�g meglep�bb, azaz ahogyan a zsigereim nem unj�k m�g a folyamatos t�ncukat, vagy a v�rnyom�som az ingadoz�st. Hogy a hasam a j�l ismert izgatotts�gt�l �sszer�ndul, majd megtelik a pillang�k sz�rnycsap�saival �s az arcomon ott �rulkodik azaz id�lt mosoly. Hogy nem m�lik k�ly�kkutya-lelkesed�sem, am�g v�rom, hogy a cseng�s ut�n t�z l�p�ssel r�nehezedjen a keze a kilincsre. Hogy sosem unom megl�tni.

A h�ten rengeteget dolgoztam, �gyhogy nagyon j�l esett a k�zels�ge, a megnyugtat� kedvess�ge, �s az a kit�ntetett figyelem, amit keveseknek osztogat. Tegnap reggel m�g leveg�t venni se volt igaz�n id�m, �s teljes elkeseredetts�ggel �ltem a laptopom el�tt f�l nyolckor, m�r k�t munkahelyi h�v�ssal a h�tam m�g�tt, eur�s �s doll�ros �zleteket b�ng�szve.

"Mi a baj?" k�rdezte. �n pedig frusztr�ltan elmagyar�ztam, hogy szerettem volna zuhanyozni, de legal�bbis megmosni a fogam, de ezer dolog van �s mind hat�rid�s.

"Megmossam �n a fogad?" El�sz�r azt hittem viccel. �gyhogy egy�tt nevett�nk, mik�zben elh�r�tottam.

"Dehogy! (...) Vagy mi, komolyan?"

"Persze." Szeme se rebbent. �n m�g mindig kicsit sz�d�lten a kora reggeli k�m�t�l pr�b�ltam kibogozni, hogy ez vajon hol helyezkedne el a p�rkapcsolati sk�l�n. Nem nyomkodjuk egym�s pattan�sait. Orrf�j�s ut�n nem k�rj�k meg a m�sikat, hogy ellen�rizze a v�lad�k nem ragadt-e esetleg valahova, ahova nem kellene. Ha reggel fel�bred�nk, csak fogmos�s ut�n cs�kol�zunk. De ki szoktuk szedni egym�s csip�j�t �s ha valamelyik�nk t�l f�radt m�r este, akkor �tszoktuk egym�st �lt�ztetni pizsam�ba. Tulajdonk�ppen nagyon szolidak vagyunk. J�, egyszer r�szegen k�zt�ren k�nny�tett�nk magunkon, k�zben pedig hangosan kacagva kapaszkodzunk egym�s kez�be. De az�rt itthon m�g csukott ajt� a jellemz�.

V�g�l olyan nevets�gesnek �t�ltem a felaj�nl�st, f�ggetlen�l az initmit�si m�rc�t�l, hogy elfogadtam. "Most m�r k�v�ncsi vagyok, hogy ezt hogyan k�pzelted." Tettem hozz� �s t�nyleg nem mozdtam a laptop kijelz� el�l, am�g � meglep� j� kedvvel elkacs�zott a f�rd�szob�nkba. Ahogy vissza�rt, el�js�golta hogy az �n sorrendemben csin�lta: el�bb vizezte a kef�t �s csak ut�na nyomott r� fogkr�met. Tudom, hogy � ford�tva csin�lja, �s ett�l nekem pocsoly�v� olvadtak a bels�szerveim, hogy nem csak �n vettem �szre az � szok�s�t, hanem � is az eny�met. Azt�n sz�lt, hogy vicsor�tsak, ha kell - h�t �gy tettem, k�zben pedig a k�lf�ldi dolgokkal foglalkoztam tov�bb. Instru�lt, ha kellett, �s azt�n t�nyleg ennyi: megmosta a fogam. A v�g�n a kezembe nyomott egy poharat, ami f�lig volt t�ltve v�zzel, �n pedig gargaliz�ltam.

Eg�sz nap ezen nevettem ut�na: hogy megmosta a fogam! Ki csin�l ilyet? Ez olyan... tipikusan gusztustalan l�nyreg�nyes fordulat. A rosszfi�, aki gyeng�d �s v�gtelen m�d figyelmes a szeretett l�nnyal. Akinek a k�nyelm��rt minden h�lyes�get megtenne. �s nem tehetek r�la, de nekem m�g a piros p�tty�s k�nyvek vil�g�n is t�l sz�rnyalnak a gondolataim az�ta is. Arr�l, hogy egyszer majd tal�n olyan �reg leszek, amikor m�r minden f�jni fog. �s tal�n � akkor is olyan ember lesz, aki megmossa majd a fogam egy kedd d�lel�tt�n, pedig neki se lesz val�sz�n�leg k�nnyebb. �s esk�sz�m, �n is megtenn�m neki. Ma, holnap, k�t �v m�lva, a hal�lunk el�tt.
Mert ebben hiszek v�gre. Hiszen � minden, amit elk�pzeltem valaha magamnak. �s tiszta sz�vvel b�zom benne, hogy mi csak m�g �ssz�bb csiszol�dunk majd az �vek alatt, �s nem pedig kin�jj�k egym�st. Hogy egy nap nem kell eld�nten�nk, hogy kin�l lakjon a k�z�s cica, mert mi h�rman m�r mindig itt lesz�nk egym�snak. Elhiszem, hogy velem k�pzeli a j�v�j�t, �s elhiszem, hogy egy klassz kis csal�dot tudunk majd �sszedobni. Elhiszem, hogy nem kell f�lnem, amikor ezekr�l besz�lek - hogy hangosan kimondjuk �s ett�l nem r�m�l meg egyik�nk sem. Hiszek a tegnapokban �s a holnapokban. Hiszek a hossz� telek �sszeb�j�saiban, az �let hosszig tart� �br�ndban, a nehezen indul� �bred�seiben, ahogy megcsapja minden reggel a k�v� illata az arcom. Hiszek abban, ahogy egy�tt kif�jjuk a f�st�t, �s hiszek abban, ahogy a f�zt�met d�cs�ri.
Elhiszek minden kimondott �s kimondatlan vallom�st.

Mert h�t v�g�lis mi m�som is lenne, mint a hit?

Ma reggel nehezen �bredtem. Tegnap �jszaka sok�ig v�rtam, hogy lesz-e telefonh�v�s, vagy sem.

Nem volt.

Persze ezzel semmi baj sincsen.

Nyegl�n el�t�ttem a v�rz� fejem okozta aggodalmat. "Nem t�rt�nt semmi!" magyar�ztam neked, pedig m�g ma is zsibbad a seb, ha hozz��rek. Tulajdonk�ppen rettegtem az elalv�st�l, de ezt csak azzal jeleztem, hogy az ajt� als� z�rj�t kikulcsoltam - ha m�snap reggel nem keln�k fel, be lehessen j�nni a lak�sba �s ki lehessen menteni a kiscic�t.

Olyan dr�mai vagyok.

�m felkeltem �s a f�lig nyitva hagyott ajt� jelent�s�t vesztette. Sok�ig fek�dtem m�g a p�rn�k k�zt, na nem mellkasomba f�szkel� �ress�g miatt, amit az ajt� z�rt �llapota okozott; hanem a t�ny miatt, hogy milyen hatalmas ez az �gy. Ha-tal-mas! Olyan nagy, hogy harmad magammal is volt m�r k�nyelmes �jszak�m benne. Meg h�t, olyan sokat alszom egyed�l, tudod? Egy �vvel ezel�tt ugyanezt �ltem �t: a meg�resedett �gy, a soha nem ny�l� ajt�. Mindig az �jszak�k voltak a legnehezebbek. Most is �gy van ez.

Csak most jobban sajog. Tudom, tavaly ilyenkor a legnagyobb m�lys�gbe cs�sztam bele - olyan pokoli ny�l�regbe, hogy m�g most is a kievick�l�s ut�reng�seit ny�g�m.

(De az igazs�g persze az, hogy m�g mindig h�rom lev�l van a h�tamon. H�rom sirat�s eml�ke. Elf�rne egy negyedik is - de azt hiszem �n�ltat�s lenne, ha a r�gi �nmagam ir�nti nosztalgi�ra a gy�sz b�lyeg�t pr�b�ln�m r�s�tni. L�tom, hogy sz�p volt. Pr�b�lom nem az ellenkez�j�t hazudni magamnak, csak az az �n nagy bajom, hogy a j� dolgokr�l nem eml�kezem meg, csak a rosszakr�l.)

Nehezen koncentr�ltam a munk�mra, mert tudtam, hogy ma lesz a negyedik �jszak�m egyed�l. Nem akarom elbagatelliz�lni: ilyenkor m�r fojtogat a dolog, hi�ba t�lt�m az id�m m�sokkal. Igazs�gtalannak �rzem picit ezt az eg�szet. Hogy az elej�n nem engedtem magam elmer�lni benne, mert a folytonos kiugr�si pontot tartottam a horizonton. Azt�n amikor vil�ggoss� v�lt, hogy m�r r�g a bok�imat szorongatja ez a semly�k, akkor m�g a kezd�d� riadalom miatt szor�totta ki bel�lem a zuhan� boldogs�got a szubjekt�v val�s�g. �s itt vagyunk a mostn�l. A mostn�l: amiben nem tudok felh�tlen�l lubickolni, mert olyan ritk�s a tal�lkoz�s. �n �rtem, hogy a v�gy hal�la a beteljes�l�s, de nem lehetne m�gis valahogyan felv�ltva �lvezni a kett�t?

(Mert �n a folyamatos v�gyakoz�sban is ki�gek. Nem tudok ilyen hossz� ideig �v�dni valaki ut�n, akit�l semmi nem v�laszt el, csak az emberil�t bosszant� l�gyraj�hoz hasonl�t� m�kusker�k. Mert dolgozni kell. Reggel kor�n kelni. Este el kell menni m�g a boltba.
Elkeser�t, hogy valami ennyire term�szetfelettit egy ennyire h�tk�znapi dolog k�pes a sarokba szor�tani.
Mintha a kis g�mb�cb�l sosem szabadultak volna ki a falubeliek, mert a kond�sfi� nem �lezte meg a bicsk�j�t m�g a d�lel�tt.)

�s pedig szerintem a v�gyat a beteljes�l�s hi�ny beteg�ti meg el�sz�r. Azt�n pedig csak �gy elporlad a megszok�sban, mint a r�gi k�nyvek lapjai. Ha pedig �gy t�rt�nik, akkor mindegy is, hogy a folyamatos katarzis el�tti csal�dotts�g, vagy a t�lhajszolt �lvezet v�lik a rutin martal�k�v�, nem?

Hiszen a v�geredm�ny mindig ugyanaz lesz. A �s B ekvivalens.

V�r�s �gynem�n

B�nta�an feh�ren

Fekszem �n.

T�rdelsz f�l�ttem,

Kibelez a tekinteted.

F�j bel�l,

Az �reges csontokban

Valami foly�kony.

N�zlek t�ged,

M�st l�tok.

Arcodon m�s mosolya,

Szemed pigmenthi�nya

Ink�bb megtelik.

Cseresznye-sz�n ajkad

R�zsasz�nesebb.

Elengedem mert,

�n is m�s hangj�n

Suttogok neked.

M�s nyelv�t

H�zom v�gig

L�gyr�szeiden.

M�s k�rme al�

Szakad a b�r�d.

Ami nem is a ti�d.

Nem baj.

�n is csak f�nyk�pen

Meg t�k�rben

L�ttam �nmagam.

Te pedig

M�g �gysem.

Musz�j megtennem, amiben mindig is olyan veszett�l tehets�ges voltam. H�tra kell l�pnem, az eg�sznek kell bele f�rnie a l�t�k�r�mbe, hogy azt�n prec�zen felnagy�tsam az r�szleteket. L�tnom kell, hogy mennyi �zenet f�r bele k�t ember �sszeakad� tekintet�be.

A m�ltkor seg�tettem a munkat�rsamnak. A bar�tn�mnek. Rosszul lett �s hirtelen nagyon kiszolg�ltatott �llapotba ker�lt... Sz�ks�ge volt r�m, �s ez annyira megr�misztett, hogy mindent elfelejtettem. Pedig milyen magabiztos vagyok, ha elm�letr�l van sz�! Ha el�jul, z�rd �ssze a l�b�t, vedd az �ledbe, emeld magasabbra; ha bels�v�rz�se van, ne mozd�tsd meg; ha agyr�zk�d�sa van, ne fektesd a h�t�ra, ne engedd, hogy el�juljon. �s n�zz r�m! �lltam felette, remeg� kezekkel egy buszmeg�ll�ban, mik�zben a poros sz�l a barna haj�t t�pte. Saj�t magamat se tudtam megtartani a helyzetben, nem m�g �t.

Hazafel� a sikertelens�g keser� �z�ben r�ngatott a sz�l. Mintha atyai k�z markolna a ruh�mba, vagy tal�n rend�r�k - hogy k�pzeltem ezt a viselked�st? Hi�ba nyugtat ut�lag, hogy teljesen j�l kezeltem, nekem csak a kezem remeg�se �s az agyamban elhatalmasodott feh�r zaj maradt meg.

Vajon, ha �n ilyen helyzetbe ker�l�k, nem az lesz az els�, hogy ez az eml�k el�furakszik majd, �s neki �llok majd agg�dni, hogy k�nyelmetlen helyzetbe hoztam a m�sikat ezzel? Ahogy � is tette.

Milyen j� lenne, ha a seg�ts�g biztos lenne, a h�la pedig nem vonzan� a terhet.